Útmutató a motoros ernyőzéshez

·  Mi az a motoros ernyő?

Egy siklóernyő motorral (vagy fordítva). A hátunkon „hordott” motor rendszerint egy kicsi, kétütemű egység – ez tol előre és hozza létre a mozgást, ami áramlást eredményez az ernyő körül. Az ebből adódó felhajtóerőnek köszönhetően tudunk a levegőbe emelkedni.

·  Mi ebben a poén?

Például a lábról indulás lehetősége (természetesen bizonyos korlátokon belül és némi kényelmetlenség árán). Motoros ernyővel szinte bármilyen területről felszállhatsz (tengerpartról, rétről, hómezőről, szántóföldről, de akár egy nagy épület tetejéről vagy egy falu főteréről is). A repülőszerkezet kis sugárban fordul, minimális sebessége alacsony, így jóformán bárhová le is szállhatsz vele (persze korlátok ez esetben is vannak).

·  Hogyan töltődik fel az ernyő?

Miután a földön kiterítettük az ernyőt, felhúzzuk az első hevederekkel. A belépőélen található beömlőnyílásokon keresztül a dinamikus nyomás által az ernyő elkezd feltöltődni, és addig, amíg előre mozog, folyamatosan áramlik bele a levegő. Létrejön és megmarad a szárnyprofil, ami körül az előrefelé mozgás által áramlás alakul ki, ami felhajtóerőt termel, mégpedig az áramlás sebességével négyzetesen. Amikor az ernyő stabilan a fejünk fölé emelkedett, teljes gázt adunk és – egyre gyorsabban futva – olyan mértékben növeljük a felhajtóerőt, hogy az legyőzi a gravitációt és elemel a talajról.

·  Mekkora szélben, milyen magasan repülhetünk?

15 kilométer/órás egyenletes szél kezdőknek, 25 kilométer/órás tapasztalt pilótáknak. Szélcsendben felszállni egy kicsit nehezebb, de lehetséges, a repülés pedig sokkal élvezetesebb és jóval tágabb lehetőségeket biztosít, mint élénk vagy erős szélben. Utóbbinál célszerű útvonalat repülni, előbbinél érdemes elbóklászni pár méteres magasságban rétek, mezők felett, fákat kerülgetve, patakmedert követve – azt az eufóriát élhetjük meg, amikor megváltozik a perspektíva. A földön járó látószöge kitágul, fellép a madarak és a lélek világába.

·  Veszélyes?

Mint minden repülős műfajnak, a motoros ernyőzésnek is megvan a rizikófaktora. Az ernyőnek köszönhetően a pilóta nem függ a motortól, tehát minden további nélkül leszállhat álló motorral is. (Repülés közben figyelni kell arra, hogy mindig legyen elérhető közelségben alkalmas leszálló!) A repülés biztonságossága alapvetően a pilóta tudásán és körültekintésén múlik. Úgy is lehet mondani: nem a motoros ernyőzés veszélyes, hanem az ember, aki motoros ernyővel repül, ha nem veszi tudomásul saját emberi és a műfaj specifikus korlátait. Ami persze nem mindig egyszerű...

·  Hogyan lehet irányítani?

Pontosan úgy, mint egy siklóernyőt, azaz a fékekkel. Ehhez jön még a gázkar, amivel az emelkedést és a merülést szabályozzuk.

·  Milyen üzemanyagot használjunk?

95–98-as oktánszámú ólommentes benzint félszintetikus vagy „full” szintetikus olajjal 1:50 arányban bekeverve, mint a kétütemű motoroknál általában.

 

·  Mennyit fogyaszt a motor?

A légcsavar méretétől és a motor típusától függően átlagosan 3 litert óránként. Az üzemanyagtartály kapacitása 8–10 liter körül van; ha teletankoljuk, elvileg úgy 3 órát tölthetünk a levegőben.

·  Mekkora a sebességtartománya?

Függ az ernyőtől, a felületi terheléstől és a gyorsító rendszertől, a csúcs motoros ernyők maximális sebessége 60 kilométer/óra felett van, a minimális sebesség 20 kilométer/óra körüli. Gázadással a siklóernyő jobban emelkedik, de a vízszintes sebessége nem nő.

·  Meddig emelkedhetünk?

Normál körülmények között 3500 méterre, bár tudunk 6000 méteres teljesítményről is. A motoros ernyő egyik előnye viszont éppen az, hogy alacsonyan – akár 1–2 méteren – is repülhetünk vele.

·  Van-e lehetőség tandemrepülésre?

Természetesen, bár ehhez erősebb motorra van szükség.

·  Mi történik, ha leáll a motor?

Az ernyő „normál” – azaz motor nélküli – siklóernyőként repül tovább. A motornak „jogában áll” leállni, ezért – mint feljebb is hangsúlyoztuk – mindig úgy repüljünk, hogy legyen megfelelő leszálló elérhető közelségben.

·  Mekkora a motor élettartama?

Az alapvetően mezőgazdasági felhasználásra készült motor – ha megfelelően karbantartják –több száz órán át problémamentesen üzemel.

·  Ki repülhet motoros siklóernyővel?

Elvileg bárki, aki képes rövidebb szakaszon, motorral a hátán futni. De – mint már felhívtuk rá a figyelmet – motoros ernyővel csakis és kizárólag PPG-jogosítás és sportigazolvány birtokában repülhetünk!

·  Mekkora a motor súlya?

Függ a gyártótól, a mérettől, de általában I8 és 25 kilogramm között van. Ehhez még hozzájön az üzemanyag, a mentőernyő, a műszerek és a szendvics súlya.

·  Mennyibe kerül egy felszerelés?

Ha a teljes felszerelés új, az ára ésszerűen 700 000 forint körül kezdődik. Aki ennél olcsóbban kínál újat, azt a mai motorárak (Solo 210, Simonini stb.) mellett nem lehet komolyan venni. De nem szabad elfelejteni, hogy a motoros ernyő és a hátimotor nem klasszikus értelemben vett fogyasztási cikk. A repülésben a biztonság és a megbízhatóság az életről szól, és nem pusztán bosszúságról, mint valamilyen „gazdaságos”-nak vélt bevásárlóközpontban ránk tukmált gagyi cucc esetében. Gondoljunk mindig arra, hogy az olcsó holmikon van a kereskedő legnagyobb nyereségrése, a drága portékánál a legjobb az ár-érték arány. Régi igazság, hogy csórónak lenni nagyon költséges. Használt felszerelések persze akár féláron kaphatók, de ez az opció – különösen kezdőknél – alaposan megfontolandó.

 

·  Rendeznek-e motorosernyős-versenyeket?

Ebben a műfajban is rendeznek Európa- és világ-, illetve nemzeti bajnokságokat, továbbá más kisebb („helyi érdekű”) versenyeket. A feladatkiírásban nagyjából azonos arányban jelennek meg a navigációs, a precíziós és az üzemanyag-takarékossági számok.

·  Mekkora erőre van szükség?

Az ernyő siklószáma meghatározza a súly és a szükséges tolóerő arányát. Egy normál 120 kilogrammos felszállósúlyhoz kezdő-, azaz 6-os siklószámú ernyővel (minden egy méter merülésre 6 méter siklás „jut”) 20 kilogramm tolóerő szükséges a vízszintes repüléshez (120 kg/6 = 20 kg). A számítás természetesen nem teljesen pontos, hiszen figyelembe kell venni a magasságot, a nedvességet és a légnyomást is. További tolóerőre van szükség felszállásnál, emelkedésnél, illetve vízszintes repülésnél, ha merülési zónán haladunk át. A statikus tolóerő mértéke tehát 35 és 75 kilogramm között a legmegfelelőbb.
A szükséges tolóerő mértéke – ami alapján megválasztjuk a motoros ernyő méretét, illetve magát a motort – a pilótasúlytól, valamint az általában használt felszállóhely tengerszint feletti magasságától is függ.

·  Hol repülhetünk motoros siklóernyővel?

A fő probléma a zaj – nem a pilóta, hanem a földön járók számára. Ne hozzuk kínos helyzetbe pilótatársainkat azzal, hogy az általuk használt placc környékén – ahol már konszolidált viszonyt építettek ki az ott élőkkel – beleszállunk a veteménybe, teheneket tanítunk futni stb. (Ez utóbbit egyébként se tegyük! Az állatok általában nagyon félnek mindenféle repülőszerkezettől!)

·  Fontos tudnivalók

Helyi, útvonal- vagy bármilyen repülés tervezésénél érdemes érdeklődni a különféle légterek működéséről, a tervezett forgalmi helyzetekről, az időjárásról és mindenről, ami a repüléssel kapcsolatos.

FIC Nyugat Info: 1/296-9102
FIC Kelet Info: 1/296-9103
AMC (katonai és veszélyes légterek): 1/296-9117
Kisgépes adategyeztetés: 1/296-9148
Kisgépes meteor: 1/346-4685
Repülési terv leadása faxon: 1/296-5150

Ha bármi nem tiszta, hívd az Info számát, és már nem hibázhatsz.

Motoros ernyővel kizárólag az úgynevezett PPG-jogosítás birtokában repülhetünk önállóan (PPG – powered paraglider, azaz motoros siklóernyő). A jogosítást a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) által felhatalmazott PPG-oktató adhatja ki, miután a növendék sikeres elméleti, majd gyakorlati vizsgát tett.
A gyakorlati vizsgát tett növendék PPG-pilótává válik, azaz önállóan repülhet. Emellett – a legalitás érdekében – rendelkeznie kell a felelősségbiztosítást tartalmazó sportigazolvánnyal is, amit az MRSZ ad ki.
A siklóernyőt azonosítóval, azaz „rendszámmal” kell ellátni. Ezt szintén az MRSZ adja ki. A pilóta egyesületét jelölő két betűből, valamint egy sorszámból álló azonosítót 2 centiméteres karakterekkel kell feltüntetni az ernyőn, és a felhasználás végéig ott is kell maradnia. Az ernyőnek, a motornak és a légcsavarnak rendelkeznie kell légialkalmassági tanúsítvánnyal (ez a repülésben a forgalmi engedély szerepét tölti be), amit az MRSZ által felhatalmazott műszaki vezetők adhatnak ki.